Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1963. december 27. és 1979. november 21. között az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára, 1966. december 3. és 1980. március 27. között az MSZMP KB tagja volt.
Kommunizmuskutató Intézet
1924. augusztus 14-én született Monokon (Zemplén vm.). 1947-ig szülőfalujában földmunkásként és mezőgazdasági napszámosként dolgozott. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba (MKP).
1947-ben „szegényparaszti káderként” párt kiemelte: az MKP Zemplén megyei pártbizottságára került munkatársként. Ez évben, kiváltságosként, egy 50 tagú parasztdelegácó tagjaként Dániában tanulmányozhatta a mezőgazdaság helyzetét. 1948-tól 1953-ig a Mezőcsáti járás párttitkára volt.
1953-ban bekerült a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megyei apparátusába, ahol osztályvezetővé nevezték ki, majd 1954 őszétől a Pártfőiskola hallgatója lett.
1956 novemberében Budapesten bekapcsolódott az újjáalakult állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szervezésébe. 1957-ben visszatért megyéjébe, és a következő öt évben tanácsi vonalon működött. Ez idő alatt elvégezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát. 1962-ben lett a megyei pártbizottság titkára, majd egy évre rá, miután elődjét, Cseterki Lajost a Központi Bizottság (KB) titkárává választották, ő követte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság első titkári posztján. Tisztségét 16 éven át töltötte be.
1966 decemberében megválasztották a KB tagjává. Az MSZMP-ben hagyományosnak volt mondható az a gyakorlat, hogy a legnagyobb „munkásmegye” első számú pártvezetője egyúttal a KB-tagságot is rendre megkapta. Bodnár a Kádár-rendszer „fénykorában” több mint másfél évtizedig volt az egyik legfontosabb megye teljhatalmú vezetője, személyéhez és megyéjéhez mégsem tapadtak olyan negatív jelzők, mint Pap János Veszprémjéhez vagy a Komócsinok „Pol Pot-megyéjéhez” (Csongrád). Személyével kapcsolatban sem a források, sem a visszaemlékezők nem említenek botrányokat, nem maradtak fenn róla emlékezetes történetek. A tanulmányozható forrásokban egyetlen rendhagyó esetről olvashatunk: 1971 októberében az MSZMP KB Titkársága utasította a Párt- és Tömegszervezetek Osztályát és a Pártgazdasági Osztályt, hogy vizsgálják meg fia autóbalesetének körülményeit. Bodnár pozícióját azonban ez nem rendítette meg. 1971 és 1985 között országgyűlési képviselő volt.
1979 decemberében nyugdíjazták, ezért távoznia kellett a megyei pártbizottság éléről; tisztségében Grósz Károly követte. A következő évben a KB-ból is kimaradt.
Életút, tisztségek:
1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista munkáspárt (MSZMP) tagja.
1948. augusztus – 1950: Az MKP Ricsei (Bodrogközi), majd Mezőcsáti Járási (Zemplén megye) Bizottságának titkára.
1950–1953: Az MDP Mezőcsáti Járási (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Bizottságának titkára.
1953–1954: Az MDP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője.
1954–1956: Az MDP Pártfőiskolájának hallgatója.
1956. novembertől: Budapesten az MSZMP-központ szervezője.
1957–1962. március: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese.
1960: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának levelező tagozatán jogi diplomát szerez.
1962. március – 1963. december 27. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának titkára.
1963. december 27. – 1979. november 21. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára.
1966. december 3. – 1980. március 27. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1971. április 25. – 1985. április 9. Országgyűlési képviselő. (Mindhárom alkalommal Borsod-Abaúj-Zemplén megye 23. számú egyéni választókerületében jut mandátumhoz.)
